Magyarország 8 UNESCO világörökségi helyszíne
Magyarország 1985-ben csatlakozott az UNESCO Világörökség Egyezményéhez, és azóta összesen 8 helyszín került fel a listára – hét kulturális és egy természeti kategóriában. Ebben a cikkben sorra vesszük mindegyiket: mikor kerültek fel a listára, és mi teszi őket egyedivé.
Budapest – Duna-part, Budai Várnegyed és Andrássy út
Az első magyar világörökségi helyszín 1987-ben került fel a listára: a Duna-part és a Budai Várnegyed, benne a Budavári Palotával, a Halászbástyával és a Gellért-heggyel. A helyszínt 2002-ben bővítették az Andrássy úttal és történelmi környezetével, amelybe beletartozik az Operaház, a Zeneakadémia, a Szépművészeti Múzeum és a Hősök tere is.
Hollókő ófalu
Szintén 1987-ben, Budapesttel egy időben került fel a listára Hollókő ófalva. A Cserhát-hegység völgyében fekvő, mintegy 400 lakosú falu a palóc népcsoport hagyományos építészetét őrzi – a történelmi rész kb. 55 házból áll, amelyek nagy részét a mai napig lakják.
Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt barlangjai
Az egyetlen magyar természeti világörökség 1995-ben került fel a listára, és Szlovákiával közös helyszínnek számít, mivel a barlangrendszer átnyúlik a határon. Összesen több mint 700 barlangot foglal magába, változatos cseppkőformációkkal és ritka barlangi élővilággal.
Pannonhalmi Bencés Főapátság
A Géza fejedelem által alapított bencés monostor 1996 óta világörökségi helyszín. A ma is működő apátságban szerzetesek élnek, akik oktatással, borászattal és gyógynövénykert fenntartásával is foglalkoznak – a hely egyszerre egyházi, művészettörténeti és élő közösségi központ.
Hortobágyi Nemzeti Park
A Hortobágy 1999-ben került fel a listára, mint Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája. A helyszín nem csak a táj miatt egyedi, hanem azért is, mert az ember és a természet évezredes, harmonikus együttélésének példáját mutatja be – ide tartozik a gémeskutak és a kilenclyukú híd látványa is.
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője
A pécsi ókeresztény temető 2000-ben került fel a listára, és a magyar helyszínek közül az egyetlen, amely kifejezetten kultúrtörténeti kategóriában szerepel. A 4. századi sírkamrák, mauzóleumok és temetői épületek az ókori Itálián kívüli egyik legnagyobb összefüggő kora keresztény temetőegyüttest alkotják.
Fertő tó kultúrtáj
A Fertő tó és környéke 2001-ben nyert világörökségi rangot, Ausztriával közös helyszínként. A tó Európa egyik nemzetközi jelentőségű vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizű tava, amelynek partján a kultúrtáj és a természeti környezet évszázadok óta szorosan összefonódik.
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék
A legutóbb, 2002-ben felkerült magyar helyszín a tokaji borvidék, amely az elmúlt ezer év szőlőművelési hagyományait őrzi. A terület azért kapott világörökségi elismerést, mert a hagyományos borászati kultúrtáj gyakorlatilag változatlan formában maradt fenn napjainkig.
- Budapest – Duna-part, Budai Várnegyed, Andrássy út (1987 / 2002)
- Hollókő ófalu (1987)
- Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt barlangjai (1995, közös Szlovákiával)
- Pannonhalmi Bencés Főapátság (1996)
- Hortobágyi Nemzeti Park (1999)
- Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000)
- Fertő tó kultúrtáj (2001, közös Ausztriával)
- Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (2002)
Mind a 8 helyszín viszonylag könnyen elérhető, akár egy hosszabb magyarországi körút részeként is bejárható. Ha valaki csak néhányat szeretne kiválasztani közülük, érdemes Budapestet és Hollókőt, vagy a Hortobágyot és Tokajt összekötni egy útitervben.