Észak-Ciprus

Országismertető

Észak-Ciprus a Ciprus szigetének északi, mintegy egyharmadát kitevő területe, amelyet 1974 óta Törökország tart megszállva, és amelyen 1983-ban kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, ezt a nemzetközi közösségből egyedül Törökország ismeri el önálló államként. A terület lakossága túlnyomórészt török ciprusiakból és Törökországból betelepült lakosokból áll, a hivatalos nyelv a török, a vallás túlnyomó része szunnita muszlim. A gazdaság nagyrészt Törökországtól függ, valutája a török líra, mivel a nemzetközi elszigeteltség miatt közvetlen nemzetközi repülőjáratok és kereskedelmi kapcsolatok korlátozottak, a legtöbb látogató Törökországon keresztül vagy a déli, kormány által ellenőrzött területről lépi át a határt.

Famagusta (Gazimağusa) óvárosa, velencei erődfalaival és a gótikus Szent Miklós-katedrálisból mecsetté alakított épülettel, a középkori kereskedővárosok egyik jól megőrzött példája. Kirénia (Girne) kikötővárosa velencei erődjével és a hozzá kapcsolódó hajóroncs-múzeummal az északi rész egyik legismertebb turisztikai célpontja. Salamis ókori romvárosa Famagusta közelében, amelynek amfiteátruma és fürdői a görög és római korszak emlékeit őrzik, a régió egyik jelentős régészeti lelőhelye. Bellapais apátsága, egy 13. századi gótikus kolostorrom a Kirénia-hegység lejtőin, panorámás kilátást kínál a tengerpartra.

A Karpasz-félsziget, Észak-Ciprus keleti nyúlványa, érintetlen homokos strandjairól és vadon élő szamárpopulációjáról ismert, a part menti vizekben nyáron tengeri teknősök fészkelnek. A Kirénia-hegység (Beşparmak-hegység) túraútvonalai a sziget belsejének kevésbé látogatott, hegyvidéki tájait tárják fel. A helyi konyha a görög ciprusi konyhához hasonló alapokra épül, török hatásokkal kiegészítve, jellegzetes fogása a şeftali kebab (hártyás bárányhúsgombóc) és a hellim (halloumihoz hasonló sajt), amelyeket gyakran meze formájában, több kisebb fogásból álló étkezés keretében tálalnak.

Politikai megosztottság és brit felségterületek

Ciprus szigetének déli, mintegy kétharmadát kitevő részén a nemzetközileg elismert Ciprusi Köztársaság gyakorolja a fennhatóságot, amely 2004 óta az Európai Unió tagja, és amelynek lakossága túlnyomórészt görög ciprusi és ortodox keresztény vallású. A két terület között a Zöld Vonal húzódik, amelyet ENSZ-békefenntartók felügyelnek, néhány határátkelőn keresztül azonban mindkét irányba lehetséges az átjárás. A szigeten emellett két különálló brit felségterület is található, Akrotiri és Dekélia, amelyek az 1960-as függetlenség óta Nagy-Britannia szuverén katonai támaszpontjaiként működnek, és sem a Ciprusi Köztársasághoz, sem Észak-Ciprushoz nem tartoznak közigazgatásilag.