Fidzsi
Óceánia · Melanézia
Országismertető
Fidzsi a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetország, mintegy 330 szigetből áll, ezek közül körülbelül 110 lakott, a lakosság döntő többsége a két legnagyobb szigeten, Viti Levun és Vanua Levun él. Az ország 1970-ig brit gyarmat volt, a gyarmati korban az Egyesült Királyság cukornád-ültetvényeken dolgozó munkaerőként indiaiakat telepített be a szigetekre, ez a történelmi esemény máig meghatározza az ország etnikai összetételét, mivel az indo-fidzsi lakosság a népesség jelentős részét teszi ki. A hivatalos nyelvek az angol, a fidzsi és a fidzsi hindi. Fidzsi kultúrája a melanéziai és polinéz hagyományok keveredéséből született, ez a hagyományos közösségi szerkezetben, köztük a törzsfőnöki rendszerben is megmutatkozik.
Suva, a főváros Viti Levu szigetén, gyarmati kori épületeivel és a Fidzsi Múzeummal az ország kulturális és közigazgatási központja. A Garden of the Sleeping Giant, Viti Levu szigetén, orchideagyűjteményéről ismert botanikus kert, amelyet eredetileg Raymond Burr amerikai színész alapított. A Mamanuca- és Yasawa-szigetcsoportok, Viti Levu partjainál, homokos strandjaikkal és lagúnáikkal a szigetország legnépszerűbb üdülőterületei közé tartoznak. A Bouma Nemzeti Park Taveuni szigetén, esőerdeivel és vízeséseivel a sziget belsejének kevésbé látogatott, természeti szempontból gazdag területeit tárja fel.
Fidzsi korallzátonyai és tiszta vize kiváló búvárkodási lehetőségeket kínálnak, a Rainbow Reef, amelyet a "puha korallok fővárosaként" is emlegetnek, a régió egyik leggazdagabb tengeri élővilágú búvárhelyszíne. A Taveuni-sziget esőerdei endemikus madárfajoknak, köztük a fidzsi galambnak adnak otthont, és a sziget túraútvonalai a vulkanikus eredetű tájat tárják fel. A helyi konyha melanéziai, polinéz, indiai és kínai hatásokat ötvöz, jellegzetes fogása a kokoda (nyers hal citromlében és kókusztejben pácolva), valamint a kava, egy hagyományos, gyökérből készült italt, amelyet közösségi szertartások keretében fogyasztanak.
Térkép
UNESCO Világörökségi helyszínek
Összes UNESCO helyszín listája →Levuka Historical Port Town
The town and its low line of buildings set among coconut and mango trees along the beach front was the first colonial capital of Fiji, ceded to the British in 1874. It developed from the early 19th century as a centre of commercial activity by Americans and Europeans who built warehouses, stores, port facilities, residences, and religious, educational and social institutions around the villages of the South Pacific island’s indigenous population. It is a rare example of a late colonial port town that was influenced in its development by the indigenous community which continued to outnumber the European settlers. Thus the town, an outstanding example of late 19th century Pacific port settlements, reflects the integration of local building traditions by a supreme naval power, leading to the emergence of a unique landscape.
Adatok: UNESCO WHC · CC BY-SA 4.0
Gyakori kérdések
Mi Fidzsi fővárosa?
Fidzsi fővárosa Suva.
Mekkora Fidzsi területe?
Fidzsi területe 18 272 km².
Mekkora Fidzsi lakossága?
Fidzsi lakossága 928 784 fő.
Mi Fidzsi pénzneme?
Fidzsi pénzneme: Fidzsi dollár (FJD).
Mi Fidzsi hivatalos nyelve?
Fidzsi hivatalos nyelve: angol, fiji hindi, fidzsi.
Mi Fidzsi közlekedési oldala?
Fidzsi közlekedési oldala: Bal oldali közlekedés.
Tagja Fidzsi az ENSZ-nek?
Igen, Fidzsi az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) tagja.