Maldív-szigetek

Országismertető

A Maldív-szigetek az Indiai-óceánban, Srí Lankától délnyugatra fekvő szigetország, amely 26 atollból és mintegy 1 190 apró korallszigetből áll, ezek közül körülbelül 200 lakott. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága mindössze körülbelül 1,5 méter, ami a Maldív-szigeteket a világ legalacsonyabban fekvő országává teszi, és a tengerszint-emelkedés által leginkább veszélyeztetett államok közé sorolja. Nagy-Britannia 1965-ig protektorátusként igazgatta a szigeteket, az ország 1968-ban vált köztársasággá. A hivatalos nyelv a divehi, amely saját írásrendszert (thaana) használ, a lakosság túlnyomó része muszlim vallású, az iszlám az egyetlen hivatalosan engedélyezett vallás az országban.

Malé, a főváros, a világ egyik legsűrűbben lakott szigete, ahol a modern épületek szinte a sziget teljes területét beborítják, a Régi Péntek Mecsettel, amely a 17. századból származó, korallkőből épített vallási emlékhely. A Maldív-szigetek luxus üdülőszigetei, amelyek jellemzően egy-egy egész szigetet foglalnak el, vízre épített bungalóikkal (over-water villa) a sziget egyik legismertebb turisztikai koncepcióját alkották meg, amely azóta a világ számos más trópusi célpontján is elterjedt. Az Addu-atoll, az ország legdélibb atollja, a második világháborús brit katonai bázis emlékeit és a viszonylag ritkábban látogatott, autentikusabb helyi életet mutatja be. A Maldív-szigetek hagyományos halászfalvai, amelyek egyre inkább a turisztikai fejlesztések árnyékában maradnak, a helyi kultúra és mindennapi élet betekintését kínálják.

A Maldív-szigetek korallzátonyai a világ egyik leggazdagabb tengeri élővilágát rejtik, a búvárkodás és a snorkelezés az ország turizmusának központi eleme, cápák, rájafélék és színes trópusi halrajok rendszeres megfigyelésével. A part menti vizekben biolumineszcens plankton is előfordul bizonyos időszakokban, amely éjszaka kék fénnyel világítja meg a hullámokat, ez a jelenség elsősorban Vaadhoo szigete körül vált ismertté. A Maldív-szigeteket fenyegető tengerszint-emelkedés miatt az ország kormánya nemzetközi szinten is aktívan felhívja a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire, ez a kérdés az ország diplomáciai tevékenységének egyik központi eleme. A helyi konyha alapja a hal, különösen a bonitó, valamint a kókusz, jellegzetes fogása a garudhiya (halas leves), amelyet hagyományosan rizzsel és limével tálalnak.