Montserrat

Országismertető

Montserrat a Kis-Antillák keleti részén fekvő sziget, brit tengerentúli területként. A szigetet a 17. században ír katolikus telepesek is benépesítették, akik Nagy-Britannia más karibi gyarmatairól menekültek a vallási üldözés elől, ez a történelmi örökség adta a "Karib-térség Smaragdszigete" becenevet is, valamint a helyi kultúrában és ünnepekben, köztük a Szent Patrik-napi megemlékezésekben is tetten érhető. 1995-ben a sziget déli részén fekvő Soufrière Hills vulkán évszázados csend után újra aktívvá vált, a kitörés-sorozat elpusztította a korábbi fővárost, Plymouth-ot, és a lakosság mintegy kétharmada elhagyta a szigetet. A hivatalos nyelv az angol, a fennmaradt lakosság ma is a sziget északi, biztonságosabb részén él.

Plymouth, az egykori főváros, amelyet az 1990-es évek vulkánkitörései vulkáni hamu és iszapfolyás alá temettek, ma "a Karib-térség Pompejijeként" is emlegetett, elhagyott város, amely a kizárt zóna részeként hivatalosan nem látogatható, bár a terület egyes pontjairól távolról megtekinthető. Brades és Little Bay, a sziget északi részén kialakított új közigazgatási és lakóterületek, a kitelepítés utáni újjáépítés emlékhelyei. A Montserrat Vulkanológiai Obszervatórium, amely a Soufrière Hills vulkán folyamatos megfigyelését végzi, látogatóközpontjával betekintést nyújt a vulkáni aktivitás tudományos hátterébe. A sziget ír gyökereit őrző helyszínek, köztük a Szent Patrik-napi ünnepségek helyszínei, a montserrati identitás egyedülálló kulturális keveredését mutatják be.

A Soufrière Hills vulkán és a kizárt zóna pereméről nyíló kilátás a sziget egyik legmegrázóbb és egyben legnépszerűbb turisztikai élménye, amely a természeti katasztrófák erejét szemlélteti. A sziget északi, lakott részét sűrű esőerdő borítja, amely kiváló terepet biztosít a túrázáshoz, és endemikus madárfajoknak, köztük a montserrati fülemülerigónak ad otthont. A part menti vizek korallzátonyai kiváló búvárkodási lehetőségeket kínálnak, bár a turisztikai infrastruktúra fejletlensége miatt a sziget viszonylag kevés látogatót fogad. A helyi konyha karib és ír hatásokat ötvöz, jellegzetes fogása a goat water (fűszeres kecskehúsleves), amely a régió más szigeteihez hasonlóan itt is a nemzeti étel státuszát viseli.