Türkmenisztán
Ázsia · Közép-Ázsia
Országismertető
Türkmenisztán Közép-Ázsiában, a Kaszpi-tenger partján fekszik, Kazahsztán, Üzbegisztán, Afganisztán és Irán között. Az ország területének mintegy 80 százalékát a Karakum-sivatag borítja, a lakosság túlnyomó része a sivatag peremén és a folyók menti oázisokban koncentrálódik. Türkmenisztán 1991-ben nyerte el függetlenségét a Szovjetunió felbomlásával, azóta a világ egyik legelzártabb, legszigorúbban ellenőrzött államai közé tartozik, ahol a turizmus erősen korlátozott és szigorú engedélyezési eljáráshoz kötött. A hivatalos nyelv a türkmén, amely a türk nyelvcsaládba tartozik, az ország jelentős földgázkészletekkel rendelkezik, amelyek gazdaságának meghatározó alapját adják.
Asgabat, a főváros, amelyet szinte teljes egészében fehér márvánnyal burkolt épületek jellemeznek, a Guinness Rekordok Könyve szerint a világ legmagasabb fehér márvány épületsűrűségével rendelkező városa, ez a rendkívüli, tervezett városkép az ország egyik legkülönlegesebb turisztikai élménye. Merv ókori romvárosa, egykor a selyemút egyik legnagyobb és legjelentősebb városa, amely a középkorban időszakosan a világ egyik legnépesebb települése is volt, 1999 óta UNESCO világörökségi helyszín. Kunya-Urgencs, egy másik jelentős selyemúti város romjai, mauzóleumokkal és minaretekkel, szintén UNESCO világörökségi helyszín. A Darvaza-kráter, más néven "A pokol kapuja", egy folyamatosan égő földgázkráter a Karakum-sivatag közepén, amely az 1970-es évek óta ég, és az ország egyik legismertebb, bár nem hivatalosan UNESCO-védett természeti-ipari különlegessége.
A Karakum-sivatag, amely az ország nagy részét lefedi, sivatagi túrázási és éjszakázási lehetőséget kínál, a Darvaza-kráter körüli táborozás az egyik legnépszerűbb, egyben legkülönlegesebb élmény, amelyet a látogatók éjszaka, a kráter fényénél tapasztalhatnak meg. A Kaszpi-tenger türkmenisztáni partvidéke, különösen Avaza üdülőterülete, amelyet a kormány a 2000-es évektől kezdve fejlesztett jelentős turisztikai célponttá, homokos strandokat és modern szállodákat kínál. Az ország lótenyésztési hagyománya, amely az akhal-teke lófajtához kötődik, a türkmén nemzeti identitás egyik fontos eleme, a fajta genetikai különlegessége és fényes szőrzete miatt nemzetközileg is elismert. A helyi konyha alapja a hús és a rizs, jellegzetes fogása a plov (fűszeres rizsétel hússal), amelyet hagyományosan nagy közösségi alkalmakkor készítenek el.
Térkép
UNESCO Világörökségi helyszínek
Összes UNESCO helyszín listája →State Historical and Cultural Park “Ancient Merv”
Merv is the oldest and best-preserved of the oasis-cities along the Silk Route in Central Asia. The remains in this vast oasis span 4,000 years of human history. A number of monuments are still visible, particularly from the last two millennia.
Kunya-Urgench
Kunya-Urgench is situated in north-western Turkmenistan, on the left bank of the Amu Daria River. Urgench was the capital of the Khorezm region, part of the Achaemenid Empire. The old town contains a series of monuments mainly from the 11th to 16th centuries, including a mosque, the gates of a caravanserai, fortresses, mausoleums and a 60-m high minaret. The monuments testify to outstanding achievements in architecture and craftsmanship whose influence reached Iran and Afghanistan, and later the architecture of the Mogul Empire of 16th-century India.
Parthian Fortresses of Nisa
The Parthian Fortresses of Nisa consist of two tells of Old and New Nisa, indicating the site of one of the earliest and most important cities of the Parthian Empire, a major power from the mid 3rd century BC to the 3rd century AD. They conserve the unexcavated remains of an ancient civilization which skilfully combined its own traditional cultural elements with those of the Hellenistic and Roman west. Archaeological excavations in two parts of the site have revealed richly decorated architecture, illustrative of domestic, state and religious functions. Situated at the crossroads of important commercial and strategic axes, this powerful empire formed a barrier to Roman expansion while serving as an important communication and trading centre between east and west, north and south.
Silk Roads: Zarafshan-Karakum Corridor
The Zarafshan-Karakum Corridor is a key section of the Silk Roads in Central Asia that connects other corridors from all directions. Located in rugged mountains, fertile river valleys, and uninhabitable desert, the 866-kilometre corridor runs from east to west along the Zarafshan River and further southwest following the ancient caravan roads crossing the Karakum Desert to the Merv Oasis. Channelling much of the east-west exchange along the Silk Roads from the 2nd century BCE to the 16th century CE, a large quantity of goods was traded along the corridor. People travelled, settled, conquered, or were defeated here, making it a melting pot of ethnicities, cultures, religions, sciences, and technologies.
Cold Winter Deserts of Turan
This transnational property comprises fourteen component parts found across arid areas of Central Asia’s temperate zone between the Caspian Sea and the Turanian high mountains. The area is subject to extreme climatic conditions with very cold winters and hot summers, and boasts an exceptionally diverse flora and fauna that has adapted to the harsh conditions. The property also represents a considerable diversity of desert ecosystems, spanning a distance of more than 1,500 kilometres from East to West. Each of the component parts complements the others in terms of biodiversity, desert types, and ongoing ecological processes.
Adatok: UNESCO WHC · CC BY-SA 4.0
Gyakori kérdések
Mi Türkmenisztán fővárosa?
Türkmenisztán fővárosa Aşgabat.
Mekkora Türkmenisztán területe?
Türkmenisztán területe 488 100 km².
Mekkora Türkmenisztán lakossága?
Türkmenisztán lakossága 7 494 498 fő.
Mi Türkmenisztán pénzneme?
Türkmenisztán pénzneme: Turkmenistan manat (TMT).
Mi Türkmenisztán hivatalos nyelve?
Türkmenisztán hivatalos nyelve: orosz, türkmén.
Mi Türkmenisztán közlekedési oldala?
Türkmenisztán közlekedési oldala: Jobb oldali közlekedés.
Tagja Türkmenisztán az ENSZ-nek?
Igen, Türkmenisztán az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) tagja.