Az újkori világ 7 csodája – mitől lett mindegyik igazi csoda?

2007. július 7-én Lisszabonban, több mint 100 millió leadott szavazat alapján hirdették ki a világ újkori 7 csodáját. Kevesen tudják, hogy a gízai piramisok, az ókori világ egyetlen ma is álló csodája, nem is szerepelhettek a jelöltek között a modern lista összeállításakor. Megnézzük, melyik hét helyszín érdemelte ki a helyét – és miért maradt ki mégis Egyiptom.

Hogyan jött létre a lista?

A New7Wonders alapítvány 2001-ben indította el kezdeményezését azzal a céllal, hogy internetes és telefonos szavazás útján válasszák ki a világ hét legkiemelkedőbb épített csodáját, 200 jelölt közül. A projekt vitatott volt szakmai körökben, mivel a szavazás könnyen manipulálható volt, egy ember akár többször is szavazhatott, mégis hatalmas nemzetközi figyelmet kapott, és mind a mai napig ez az egyik legismertebb ilyen jellegű lista.

Kínai Nagy Fal

A világ egyik legismertebb építménye, amely eredetileg több különálló szakaszból állt, és évszázadokon át épült, hogy megvédje Kínát az északi betörésektől. Teljes hossza vitatott, de több ezer kilométeresre becsülik, és jelentős szakaszai ma is bejárhatók, például Peking közelében.

Petra, Jordánia

A sziklába vájt ókori város a nabateus birodalom fővárosa volt, és leginkább a Kincsestárként ismert homokkő-homlokzatáról híres, amelyet a szurdokon átvezető keskeny ösvényen, a Siq-en át lehet megközelíteni. A rózsaszín-vörös sziklák és a fény játéka miatt napszaktól függően teljesen más hangulatot ad.

Chichén Itzá, Mexikó

A Yucatán-félszigeten található maja város központi épülete a Kukulkán-piramis, amely tavaszi és őszi napéjegyenlőségkor különleges fényjátékot mutat: a lépcsőzet árnyéka kígyó alakot formáz, ami a maja csillagászati tudás pontosságát bizonyítja.

Machu Picchu, Peru

Az inka birodalom egyik legjobban fennmaradt városa a 2400 méter magasan fekvő hegygerincen épült, és a spanyol hódítók sosem találták meg – ez az egyik magyarázat arra, hogy ilyen épségben megmaradt. A helyszínt a mai napig teraszos földművelési rendszer és pontos kőműves munka jellemzi, kötőanyag nélkül illesztett kövekkel.

Colosseum, Róma

A római amfiteátrum kb. i.sz. 80-ban készült el, és egyszerre 50-80 ezer nézőt tudott befogadni gladiátorviadalokhoz és egyéb nyilvános eseményekhez. Az épület komplex rendszere – az emelőszerkezetekkel ellátott alagsor, a bejáratok elosztása – a kor mérnöki tudásának egyik legjobb bizonyítéka.

A Megváltó Krisztus szobra, Rio de Janeiro

A Corcovado-hegy tetején álló, 38 méter magas szobor 1931-ben készült el, és azóta Rio de Janeiro egyik legismertebb jelképe. A kitárt karú Krisztus-alak a városra és a Guanabara-öbölre néz, és tiszta időben a hegy lábánál lévő pontokról is jól látható.

Taj Mahal, India

Az agrai fehér márvány mauzóleumot Sáh Dzsahán mogul uralkodó építtette elhunyt felesége emlékére, a 17. században. A szimmetrikus épületegyüttes és a kertek napszaktól függően más-más fényben, más árnyalatban pompáznak, ami az egyik oka annak, hogy sokan hajnalban vagy naplementekor látogatják.

És mi van a gízai piramisokkal?

A gízai piramisegyüttes, az ókori világ hét csodájának egyetlen máig fennmaradt tagja, nem szerepelt a szavazáson induló jelöltek között – helyette a New7Wonders alapítvány tiszteletbeli, nyolcadik helyszínként ismerte el, hogy elkerülje az összehasonlítást a modern lista tagjaival.

Teljes lista

• Kínai Nagy Fal – Kína
• Petra – Jordánia
• Chichén Itzá – Mexikó
• Machu Picchu – Peru
• Colosseum – Olaszország
• Megváltó Krisztus szobra – Brazília
• Taj Mahal – India

A hét helyszín teljesen más korokból és kultúrákból származik, mégis közös bennük, hogy mindegyik túlélte az évszázadokat, és ma is millió turistát vonz évente. Ha valaki mind a hetet szeretné bejárni, jó pár kontinenst be kell utaznia hozzá – de akár egyet is meglátogatva érdemes tisztában lenni azzal, milyen történelmi és mérnöki teljesítmény áll mögötte.