Karibi Hollandia (Bonaire, Sint Eustatius, Saba)

Országismertető

A Karibi Hollandia elnevezés Hollandia három különleges községét takarja a Karib-térségben – Bonaire, Sint Eustatius és Saba –, amelyek 2010 óta közvetlenül Hollandia részét képezik, nem pedig önálló ország vagy tengerentúli terület. A három sziget földrajzilag távol esik egymástól: Bonaire a dél-karibi ABC-szigetek (Aruba, Bonaire, Curaçao) egyike Venezuela partjainál, míg Sint Eustatius és Saba a Kis-Antillák északi részén, egymáshoz közel fekszik. A hivatalos nyelv a holland, bár Bonairén a papiamento kreol nyelvet is széles körben beszélik, a hivatalos fizetőeszköz az amerikai dollár.

Bonaire fővárosa, Kralendijk, holland gyarmati stílusú, színes épületeivel a sziget kereskedelmi központja. Sint Eustatius (helyi nevén Statia) fővárosa, Oranjestad, a 18. századi virágkorából megmaradt raktárépületekkel és romokkal a hajdani karibi kereskedelem egyik jelentős kikötőjének emlékét őrzi. Saba szigetén, amely egy kialudt vulkán csúcsán fekszik, a The Bottom nevű falu a világ egyik legkisebb fővárosa, a sziget meredek terepe miatt az utak és házak lépcsőzetesen épültek a hegyoldalba.

Bonaire korallzátonyai és partközeli, mély vizei a világ egyik legismertebb búvárcélpontjává tették a szigetet, a partvédelmi terület 1979 óta nemzeti tengeri park. Saba vizei, amelyek a Saba Bank nevű, víz alatti korallzátony-fennsík részét képezik, szintén kedvelt búvárhelyszínek, a sziget körüli meredek tengerfenék miatt már közel a parttól nagy mélységek érhetők el. A Quill, Sint Eustatius kialudt vulkánja, esőerdővel borított kráterrel rendelkezik, amelynek belsejébe vezető túraútvonal a sziget egyik ismert kirándulóhelye. A helyi konyha karibi és holland hatásokat ötvöz, jellegzetes fogása a friss halételek és a helyi kecskehús, amelyeket gyakran rizzsel és babbal tálalnak.

EU-státusz

Bonaire, Sint Eustatius és Saba a Hollandiához tartozó közigazgatási egységként sem képezi az Európai Unió részét, hivatalos EU-besorolásuk "tengerentúli ország vagy terület" (Overseas Country or Territory, OCT), ami korlátozottabb uniós jogalkalmazást jelent, mint amilyet az EU tagállamai vagy azok legkülső régiói (pl. a francia Mayotte vagy Guadeloupe) élveznek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szigeteken nem érvényesek az uniós vámszabályok, az euró és a legtöbb uniós irányelv sem, miközben a lakosok holland állampolgárként az Európai Unió polgárai. A jelenlegi státusz jövőjéről Hollandiában és a szigeteken egyaránt folyik a vita, mivel felmerült egy esetleges átállás az úgynevezett "legkülső régió" (Outermost Region) státuszra is, amely szorosabb uniós integrációt jelentene.