Norfolk-sziget

Országismertető

A Norfolk-sziget a Csendes-óceánban, Ausztrália, Új-Zéland és Új-Kaledónia között fekvő, viszonylag kis kiterjedésű ausztrál külbirtok. A szigetet a 18. század végétől brit büntetőtelepként használták, ahol a legsúlyosabb bűnözőket tartották fogva, majd 1856-ban a Pitcairn-szigetről telepítették át a Bounty hajó lázadóinak leszármazottait, akiknek a kis szigete túlnépesedetté vált. A mai lakosság jelentős része ezeknek a telepeseknek a leszármazottja, ez a történelmi örökség a helyi vezetéknevekben, köztük a Christian és Quintal családnevekben is megmutatkozik. A hivatalos nyelv az angol, bár a Norfolk nyelv, a Bounty-lázadók és tahiti feleségeik nyelvének keveredéséből kialakult kreol nyelv, szintén elismert regionális nyelv.

Kingston, a sziget közigazgatási központja, a büntetőtelep korából megmaradt épületeivel, köztük a Régi Katonai Kórházzal és a fegyházépülettel, 2010 óta UNESCO világörökségi helyszín, amely az ausztrál büntetőtelep-történelem egyik legjobban megőrzött emlékhelye. St. Barnabas kápolna, egy 19. századi anglikán templom, a melanéziai misszionárius tevékenység emlékét őrzi, mivel a szigetet egy időben a Melanéziai Misszió központjaként is használták. A Norfolk-sziget Nemzeti Park, amely a sziget belső területének jelentős részét foglalja magába, az endemikus Norfolk-fenyő természetes élőhelye, amely a sziget egyik jelképévé vált, és amelyet dísznövényként a világ számos részén ültetnek. A Bounty Folk Museum, Kingstonban, a Bounty-lázadók történetét és a Pitcairn-szigetről való áttelepülésüket mutatja be.

A Norfolk-sziget partvidéke, meredek sziklafalaival és kisebb öbleivel, kiváló terepet biztosít a horgászathoz és a sétákhoz, bár a korallzátonyok hiánya miatt a búvárkodás kevésbé központi eleme a helyi turizmusnak, mint a régió más szigetein. A sziget belső, dombos tájait erdei túraútvonalak szelik át, ahol a Norfolk-fenyő mellett számos más endemikus növény- és madárfaj is megfigyelhető. A helyi közösségi élet egyik jellegzetes eleme a "Norfolk Sziget Nap" (Bounty Day), amelyet június 8-án ünnepelnek a Bounty-lázadók 1856-os megérkezésének emlékére. A helyi konyha brit és polinéz hatásokat ötvöz, jellegzetes fogása a friss hal és a helyi termesztésű gyümölcsök, köztük a banán és a citrusfélék, amelyeket gyakran hagyományos, közösségi étkezések keretében fogyasztanak.