Ázsia · Nyugat-Ázsia
Omán az Arab-félsziget délkeleti csücskén fekszik, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Jemen között, partvidékét az Ománi-öböl, az Arab-tenger és az Indiai-óceán mossa. Az ország a régió egyik legrégebbi, folyamatosan fennálló önálló államisággal rendelkező területe, amely a történelem során jelentős tengeri kereskedelmi hatalommá is vált, birodalma egykor Zanzibárig terjedt Kelet-Afrika partjainál. Omán politikai berendezkedése abszolút monarchia, amelyet a Búszaid-dinasztia irányít 1744 óta. A hivatalos nyelv az arab, a lakosság túlnyomó része muszlim, jelentős arányban az ibadita irányzat követői, amely az iszlám egy kevésbé elterjedt, harmadik fő ága a szunnita és síita mellett.
Maszkat, a főváros, a Szultán Kabús Nagymecsettel, amely 2001-ben nyílt meg és az ország egyik legjelentősebb vallási épülete, valamint a történelmi Al Jalali és Al Mirani erődökkel a kikötő bejáratánál, az ország kulturális és politikai központja. Bahla erődje, egy 13–14. századi agyagépítésű vár, amely az ománi hagyományos erődépítészet egyik legjobban megőrzött példája, 1987 óta UNESCO világörökségi helyszín. Nizwa, az ország egykori fővárosa, hatalmas kör alakú erődjével és élénk pénteki állatpiacával az ománi hagyományos élet egyik központja. A Bat, Al-Khutm és Al-Ayn régészeti lelőhelyek, bronzkori temetkezési helyszínekkel, szintén UNESCO világörökségi helyszínt alkotnak, és az Arab-félsziget egyik legrégebbi civilizációs emlékét őrzik.
A Hadzsar-hegység, amely az ország északi részén húzódik, a Jabal Shams csúccsal, Omán legmagasabb pontjával mintegy 3 009 méteres magasságban, kiváló terepet biztosít a hegyi túrázáshoz, a hegység egyik szurdoka, a Wadi Ghul, gyakran "Arábia Grand Canyonjaként" is szerepel a helyi turisztikai anyagokban. A Rub al-Khali (Üres Negyed), a világ legnagyobb összefüggő homoksivataga, amelynek egy szelete Omán déli részére is átnyúlik, sivatagi túrázási és éjszakázási lehetőséget kínál. A Ras al-Jinz partvidéken zöld teknősök fészkelnek éjszaka, ez a jelenség vezetett túrák keretében figyelhető meg. A helyi konyha alapja a rizs és a hal, jellegzetes fogása a shuwa (fűszeres, banánlevélbe csomagolt, földkemencében napokig sütött hús), amelyet hagyományosan ünnepi alkalmakkor készítenek.
The oasis of Bahla owes its prosperity to the Banu Nebhan, the dominant tribe in the area from the 12th to the end of the 15th century. The ruins of the immense fort, with its walls and towers of unbaked brick and its stone foundations, is a remarkable example of this type of fortification and attests to the power of the Banu Nebhan.
The protohistoric site of Bat lies near a palm grove in the interior of the Sultanate of Oman. Together with the neighbouring sites, it forms the most complete collection of settlements and necropolises from the 3rd millennium B.C. in the world.
The frankincense trees of Wadi Dawkah and the remains of the caravan oasis of Shisr/Wubar and the affiliated ports of Khor Rori and Al-Baleed vividly illustrate the trade in frankincense that flourished in this region for many centuries, as one of the most important trading activities of the ancient and medieval world.
The property includes five aflaj irrigation systems and is representative of some 3,000 such systems still in use in Oman. The origins of this system of irrigation may date back to AD 500, but archaeological evidence suggests that irrigation systems existed in this extremely arid area as early as 2500 BC. Using gravity, water is channelled from underground sources or springs to support agriculture and domestic use. The fair and effective management and sharing of water in villages and towns is still underpinned by mutual dependence and communal values and guided by astronomical observations. Numerous watchtowers built to defend the water systems form part of the site reflecting the historic dependence of communities on the aflaj system. Threatened by falling level of the underground water table, the aflaj represent an exceptionally well-preserved form of land use.
The property, which is located on the east coast of the Sultanate of Oman, includes the ancient city of Qalhat, surrounded by inner and outer walls, as well as areas beyond the ramparts where necropolises are located. The city developed as a major port on the east coast of Arabia between the 11th and 15th centuries CE, during the reign of the Hormuz princes. The Ancient City bears unique archaeological testimony to the trade links between the east coast of Arabia, East Africa, India, China and South-East Asia.
Adatok: UNESCO WHC · CC BY-SA 4.0
A legtöbb országhatár viszonylag egyszerű vonal a térképen. Vannak azonban olyan helyek a világon, ahol a történelem, a házasságok, a földcserék vagy éppen a gyarmati megállapodások egészen elképesztő határokat rajzoltak. Íme néhány olyan hely, amelyet minden földrajzrajongónak látnia kell legalább egyszer.
Omán fővárosa Maszkat.
Omán területe 309 500 km².
Omán lakossága 5 281 538 fő.
Omán pénzneme: Ománi rial (OMR).
Omán hivatalos nyelve: arab.
Omán közlekedési oldala: Jobb oldali közlekedés.
Igen, Omán az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) tagja.